Hosszú, hideg szürke napok után.. Az év első horgászata

Vannak fontos pillanatok az évben, amelyeket nagyon vár az ember. Ilyen a szülinap, a nyaralás, különböző családi események… Sok sok fontos esemény. De számomra ugyanilyen fontos (ha nem fontosabb) a szezonkezdő horgászat. Hosszú hideg, szürke napok után már alig bír az ember otthon maradni, nap mint nap figyeli a jeget, nézi az időjárást és reménykedik, hogy mikor szabadideje van, akkor már a víz is kiszabadul a jég fogságából.

Annak ellenére, hogy számomra a parti horgászat a 2017-es évben már a 3. horgászat volt, mégis ezt tekintem szezonkezdésnek. Partról horgásztunk, ahogy szoktunk, és ahogy fogunk is még nagyon sokat az évben.

A lékhorgászatnak is meg van a saját hangulata

De a halfogás az már nehezebb... Majd máskor 

A horgászatot megelőző hétvégén voltam kint a tavon, és minimum 2 hét olvadást jósoltam még az első horgászatig. Csak közben jött egy szeles hét, enyhe idővel, esővel, ami meggyorsította az olvadást, így a szombat délelőtt érkező hírek, miszerint a tó kiolvadt, nagyon feldobta a hangulatom. Alig bírtam a melóban lenni és igazán jól figyelni az ügyfelekre, mert fejben szinte már a vízparton jártam, és halakat fárasztottam… Ahogy hazaértem a munkából, igyekeztem is ki a tóra. Legalább egy órát kint voltam a csodás napsütésben. Mondjuk már pont ment le a nap, és jóval hűvösebb lett, mint az elmúlt estéken, de ennek ellenére öröm volt kint sétálni és azt látni, hogy hullámzik a víz. Szeretem a telet, szeretem a havas, fehér, jeges tájat. De nekem ez, a mozgó, ébredező táj sokkal inkább tetszik. Főleg, mikor már a természet is csodás, élénkzöld színekben fog pompázni, és különböző virágok illatait lehet érezni. Ennek van egy csodás hangulata, ami az emberekben is nagyon pozitív változásokat idéz elő, a téli bú után, mindenki vidámabb, élettel telibb. Sokkal jobb úgy sétálni az utcán, hogy vidám embereket látunk mindenhol… Na meg, hogy mi is horgászhatunk már, igazából ez a legjobb.

Már a hóvirágok látványa is csodás

Első horgászat egyébként szerintem az év legnehezebb „megmérettetései” közé tartozik. Sokszor az utolsó pecán beváltak semmit nem érnek, pedig az időjárás is hasonló volt.. De mégsem. Vagy épp a tavalyi szezonkezdő nyerő tippek. Tök jó, hogy emlékszünk rá, de vannak tavak, ahol sokra nem megyünk vele. Ilyen a Mayer-tó is. Kicsit jellemző erre a tóra, hogy minden évben változik a halak ízlése. Szerintem a télen ők is nézik az újdonságokat, nézik az elmúlt évek statisztikáját, és azok alapján választják ki, hogy na akkor idén mire megyünk… Nem tudhatjuk, valószínűleg az elméletemnek köze nincs a valósághoz, de nem is ez a lényeg. Hanem az, hogy a horgászat ettől szép! Mindig agyalni kell, mindig kicsit újra kell tervezni a már megszerzett ismereteket, tapasztalatokat. Sosem egyszerű az, hogy halat fogjunk.

Például olvasgattam sokak élménybeszámolóit, hogy milyen sokat és milyen csodás halakat fogtak rögtön az első alkalommal. Tök jó volt látni, de azt is tudtam, hogy a Mayer-tavon a szezonkezdésnél néhány kárásznak, esetleg pontynak kell örülni, mert ilyenkor még nagyon lelassultak. Főleg, hogy néhány napja még az egész tó jég alatt volt…

Így erre felkészülve, kétféle etetőanyaggal készültem. Egy kék etetőanyaggal, amit akár Törpapa is ajánlhatott volna. Ez a Haldorádó Kék Fúzió volt, míg a másik egy világos, Dovit termékekből összerakott etető. TTX+Sweet Fluovit. Tudom, sokan gondolják, na és hol a fekete etetőanyag? Én nem hiszek benne, mert az elmúlt évek alapján azt figyeltem meg, hogy a Mayer-tavon inkább a világos árnyalatok a fogósak. Viszont, pont néhány sorral előrébb írtam, hogy lehet az előző évek sem érnek sokat. Ezért a következő pecára viszek majd sötét, fekete árnyalatú kaját is.

A Törpecások is ezt használják, Törpapa ajánlásával

Már épp indultam, mikor Flóirán horgásztársam, jó barátom hívott, hogy ahol horgászni tervezünk, körülbelül 15 méternyi szabad, horgászható felület van. Na és? – kérdeztem. Ültem is a bringára, és basszus. Tényleg jégben állt az egész tó. Sebaj, majd elolvad. A szél is fúj, az még a hullámokkal karöltve széttöri. Horgászhely elfoglalva, kis örömködés, hogy újra vízparton, újra horgászhatunk, amire utoljára nekem novemberben volt lehetőségem.

Egyedül se rossz horgászni, de társaságban még jobb

Első dobás. Nagy koppanás. Éppen, de rádobtam a jégre. Megtörte azért, de a 20 grammos kosár nem tudta teljesen átszakítani. A következő dobást már csobbanva ért folyékony felületet, és várta is a kapást…

Csak, hogy ne legyen olyan egyszerű a szezonkezdés... A jégen fekvő kosár

De nem jött. Sok újradobás… még mindig semmi. És még a jég se olvadt. Majd egyszer azt vettük észre, hogy az eddig előttünk lévő jég semekkora felületet nem hagy szabadon, mert a szél elénk tolta. Tök jó, törtük a partról a jeget, hogy a torlódó jég hamarabb felszakadjon előttünk. Kb 10 perc jégtörés után már szabad volt a tó, és tudtunk teljes hosszban horgászni. Egyből kapások, nekem is , és Flóriánnak is. Első métereken megvoltak a halak, majd leakadtak. Mindegyikőnk 14-es szakállnélküli horgot használt, és mégis… Nem adtuk fel, próbálkoztunk tovább, ami meghozta az eredményt. Fogtunk kárászokat. Sokat nem, de legalább halas lett a kezünk.

Az év első hala, számomra nagy öröm volt

Számomra csodás látvány, naplemente és a horgászbot, ennél csak az épp görbülő a szebb

Flórián is megfogta az év első halát

Az etetőanyagokról most nem írnék, hogy mi működött mi nem, mert szerintem egy horgászat nem minősíthető releváns eredménynek, de annyit azért elmondok. Az egyik kárászomat a Kék Fúzió etetőanyaggal fogtam. Számomra szimpatikus, kíváncsi leszek, hogy az év többi szakaszában milyen lesz, persze azért más termékeket is fogok használni, más és más gyártóktól!

Jövök máskor is... És az év második felében már talán autóval is

Írta: Szakács Krisztián