Halakra készültem...

A Szarvas-tó Bajnoka versenysorozat első fordulójára készültem, ezért kilátogattam Doma barátommal a Szarvas-tóra. A stratégia fő részletei megvoltak, de még pár kérdésre választ vártam. Igazából 2 dolog volt, ami érdekelt. A távolság és a csali. 2 olyan összetevő amin rengeteg múlhat, ezért sem szabadott nyitott kérdést hagynom. 

A horgászat tematikája az volt, hogy 2 etetővel próbálkozunk, különböző távon, különböző csalikkal. Az etetőanyagok azok a CFB-től voltak, a csalik szintén, kivétel az élők, az ugyanis giliszta és csonti volt.

A halas etetőanyag összetevői

Rostálás előtt

Rostálás után

Kiváltottam a sporthorgász jegyet, kiválasztottuk a horgászhelyet, ami rögtön a tó eleje volt. Neki is láttam kipakolni, az etetőket lerostáltuk, és már vetettük is be a végszerelékeket. Mikor én nekiláttam kis rendet csinálni, hirtelen görbült a feederem, ami közelre volt bedobva élőcsalival. Pontyosan küzdött, pontyra is számítottam, de pont, hogy nem az lett, hanem egy gyönyörű keszeg. A súlya 2,23 kg volt, eddigi legnagyobb keszegem. Nagyon szép színű, gyönyörű kinézetű vízlakó volt. Mielőtt azonban letudtuk volna fotózni, még egy másik érdeklődő is bejelentkezett a hosszabbik botomra, szintén élőcsalira. Gyorsan kifárasztottam, gyors fotó, és mivel nem volt nagy, azonnal engedtem is vissza, hogy az addig vízben levő keszegről fotókat készíthessünk.




A hal után folytattuk a tesztelést a rövid horgászat alat, és több hal is megadta a kérdésekre a választ, ezért teljes mértékben felkészültnek éreztem magam a versenyre. Tudtam, hogy ha jó helyet húzok, ahol hal is van előttem, akkor nem érhet probléma.




Több trükköt bevetettem, kipróbáltam

A versenyt megelőző napokban nagyon vártam már, hogy elkezdődjön, szinte úgy kérdeztem magamtól, hogy mikor lesz a verseny napja, mint a Szamár a Shrekben, hogy "ott vagyunk már?" El is jött a reggel, 29 versenyző, szóval izgalmas kis fordulónak néztünk elébe. Elkezdődött a sorsolás, sajnos a pálya elejére húztam a helyemet, aminek annyira nem örültem, ugyanis már az elején gondoltam, hogy a szektorok vége halasabb lesz, a többi helyen, meg az egyes kis gödrök, haltartó helyek adhatnak helyet, ha megtaláljuk. Sajnos előttem ilyen nem volt. Végigmértem a vízmélységet, és csak egy sima törésmentes pályát találtam, vékony iszapréteggel. Sajnos amitől féltem beigazolódott. Hal nem sok, a pálya végében viszont több fárasztó embert is láttam. És hogy ezt az egészet tetézzem, a mellettem ülő versenyző szintén fogdosta a halakat. Ennyit jelentett a szerencse és a helyhúzás. Sajnos nekem ezek közül egyik sem volt meg, volt 2 kapásom, ami sajnos nem lett meg, de ezek szerintem csak kósza halak voltak,igaz meg kellett volna őket fogni. Sajnos nem jött össze, ilyen van... A versenyidő persze nem járt le, de már bebizonyosodott az, hogy egy jó eredmény elérése, csak nagyhalakkal esélyes. Persze próbálkoztam tovább, ami az eredményt meghozta, és legalább nem haltalanul kellett befejeznem a versenyt, ugyanis egy 900 grammos keszeget sikerült fognom. 

Készületek a verseny előtti napon



Halakra készültem...

Végre halas és vizes lett a szák

Ezzel az eredménnyel nem vártam túl sokat, úgy gondoltam, hogy a szektorban a halat fogók közül az utolsó helyen leszek, de nem ez lett. A szektorban a 8. helyet sikerült megszerezni, ami annyira nem rossz, ezzel még lehet esély is 2 szép eredménnyel, ráadásul van még 4 forduló, amiből a 3 legjobb számít csak. Szóval még összejöhet az is, hogy ez az eredmény nem is fog kelleni a végső összesítésnél. Majd kiderül.

Sokan kérdezték, hogy mi lesz így velem, hogy az első fordulón nem értem el túl jó eredményt. De mindegyiknek azt válaszoltam, hogy annyira nem érdekel, van még 4 forduló. Ebben a fordulóban nem jött össze, a hibákat ki kell javítani, és készülni kell a következő fordulóra, amire egyébként már ki is találtam egy kicsit más, és talán jobb stratégiát. Egyenlőre a cél idén is az, hogy az adott fordulón a legjobb eredményt érjem el. Persze hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem akarom megnyerni a versenyt, de nem ez az elsődleges cél. A cél, hogy minél jobban szerepeljek, szép eredményeket tudjak felmutatni, és ahogy mondani szokták, nincs más hátra, mint előre. Cél a következő forduló, és az azon való legjobb szereplés.

Írta: Szakács Krisztián
Fotó: Kaufmann Domonokos

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések