Végre itt a nyár, és meleg az idő

Itt a nyár és vele a kánikula is. A szél (ha van) szinte perzsel, és vizek is kellemesek. Aki csak teheti menjen vízpartra, hallhatjuk a híradásokban. Én is így tettem, elmentem horgászni. Napernyő, naptej, hogy csak a legfontosabbakat említsem. Ezek nélkül nehezen lehet kibírni, és persze a megfelelő folyadék utánpótlás is nagyon fontos.

A vízparton ott vagyok, még árnyékban is, vagy épp a lábam a vízbe lógatva, de a halak nincsenek, tán vakációra mentek? Mert egyáltalán nem kapnak. 

Ezt a horgászhelyemet, azért szeretem, mert itt ha van hal, akkor elárulják magukat. Van egy oszlop, amelyet mindig lökdösnek, mindig 6 óra után, illetve több helyen lehet látni a felszálló buborékokat, ahogy a vékony iszaprétegben keresik, az esténként beszórt kukoricát a halak etetésére. 

6 óra volt már, de semmi nem volt, nem hogy kapás nem volt, de még az imént felsorolt halakra utaló jelekből sem láttam semmit. Nem baj, egy jó horgász türelmes, és megvárja a halat, hisz ő értük jött. 

Először csak azt hittem, hogy káprázik a szemem, mert annyit néztem a mozdulatlan spiccet. De nem mert, tényleg megmozdult, nyeletőféket megdolgoztatva. Szinte csodálkoztam a kapáson, hisz alig hittem el. De megjött a hal, ami gyönyörű volt, majdnem öt kiló. 

Lehet ő volt a bandanagy, mert utána sikerült több pontyot, keszeget, és kárászt találni azon a helyen, ahova egyébként a nap elején szórtam pár marék bojlit, és egy doboznyi csemegekukoricát. 

Lassan itt a VAKÁCIÓ, ahol rengeteget akarok a vízparton tölteni, és szeretnék minél több, és szebb halat fogni. 

Zirc, a Bakony fővárosa

Írta: Szakács Krisztián