Tornádó kupa páros verseny, és a 2. hely

Júliusban volt egy páros 24 órás verseny, mely valamilyen okból fogva az időjárásnak szemet szúrt. A késő délutáni órákra bekeményített az egyébként egész nap gyönyörű időjárás, és hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadékot, hatalmas szelet, és villámokat hozott. Sajnos ez annyira erős volt, hogy az ernyők csak úgy röpködtek, mint boszorkányok a seprűvel. A verseny le lett fújva, de kárpótlásként, most szeptemberre egy kis versengést újra naptárba tűztek, immáron Tornádó Kupa néven.

Itt már egy sátor romba dőlt...

A verseny előtt mentek a találgatások, hogy most vajon milyen idő lesz. Eső, jég, szél, napsütés? Mindent mondtak a mai napra, csak abban reménykedtünk, hogy ússzuk meg, viszonylag enyhén.

A versenypálya a tó elejére lett kijelölve, mivel a héten itt volt a jobb a fogás, és egyébként reggel is egész sok mozgás volt ott. Bizakodva foglalta el mindenki a helyet. Mindenki keverte az etetőanyagokat, szerelte a botokat, csúzlizta a gombócokat.

Elsőként értünk ki a tóra, így a kiskocsi a miénk lett :) 

Szép reggel volt

Hangos dudaszó lengte be a bakonyi tavat, majd már mindenki a halakat várta. Mellettünk levő két szomszéd páros is szinte az elején fogott egy-egy halat. Úgy gondoltuk ez nem jelent rosszat, lesz itt hal. De nem, egyszerűen alig bírtunk kapást kicsikarni, nekem is talán 11-re volt meg az első pontyom, aztán a verseny 8-kor kezdődött… Sztrájkba kezdtek a halak

Nehéz halfogás jellemezte a napot, igazából a taktika az volt, hogy a kósza halakat kell megfogni. Ez azért nem túl biztató 10 órányi pecára. Mindenesetre az élet értelmén gondolkodni volt idő, hát még ez milyen fárasztó J

Azért egy egy csúnya felhő elment a tó mellett

A csapattársam, András a délután folyamán viszont valamit varázsolt, mert több kapása lett, és sikerült egy-egy pontyot szákba is terelni. Ez már igen… De azért ütemesnek itt sem szabad nevezni, de a sok sok erőfeszítő próbálkozást halak dicsérték a szákban.

Közeledett a verseny vége, talán volt 8-10 kiló halunk, és beszélgettük, hogy azért a dobogóra nem kell számítani. Egyszer csak felnéztem, és András halat fárasztott, majd szólt, hogy menjek, nagyobb merítővel, mert jobbnak ígérkezik. Szemeink felcsillantak, óvatos fárasztás, majd szákolás következett. 10 kiló környékére saccoltuk, míg a mérlegelők jöttek. Eközben egy pontyot én is gyorsan szákba tereltem. Na, most már tudtuk, hogy a legnagyobb hal díját András elviszi, de az első három hely bármelyikére oda érhetünk…

Eredményhirdetés, találgatások, kik mennyit fogtak, illetve örömködés, hogy elkerültek minket a sötét fellegek, míg a környéken, sok helyen volt jégeső, felhőszakadás

2. hely, kiváló csapatmunkával, én a helyhúzásért feleltem, és néhány halfogásáért, míg András a többiért. Így kell elosztani. Sikerült eredményt elérni egy nehéz pecán, de azért élveztük.

Írta: Szakács Krisztián